Az első kiállításom.

Az első kiállításom.

 2018 Október 2.-5.-ig a Hódmezővásárhelyi őszihetek keretében nyílt meg a Viszhang utcai olvasókörben. Itt mutattam meg elősször a munkáimat a széles közönségnek, nagy sikerrel. Köszönet érte Saja Marikának aki lelkesen delegálta a képeimet a kiállítás szervezőinek. Számomra nagyon érdekes és tanulságos volt ez a kiállítás, hiszen itt találkozhattam elöször olyan emberekkel, akik pártatlanul értékelték a képeimet, köztük Bajusz István művészúrral akivel azóta is jóbarátságban vagyok és segít nekem a tanácsaival. Ő hívta fel a figyelmemet a mártélyi alkotó táborra, ahol a következő évben már részt is vettem. Az őszinte néha  már, már kicsit nyers kritikájával és javaslataival nagyon sokat segít nekem fejlődni a festészet terén, bár kettőnk stílusa nagymértékben eltér egymástól. Azóta is folyamatosan tanulok és sokat gyakorolok. Ez a kiállítás nagyon vegyes érzelmeket ébresztett bennem, az nem volt kérdéses számomra, hogy ott a helyem. Azért mégis volt bennem valami kis félelem, hiszen annyi éven át el kellet nyomnom ezt az énemet meghajolva a körülmények előtt. Az élet viszont meg ajándékozott egy nagyszerű párral, egy igazi társsal, aki mindent meg tesz azért, hogy kitudjam hozni magamból a csodát. Ő az én legnagyobb rajongóm, és szíve szerint minden képemet megtartaná, még azokat is, amit megrendelésre festek. A lakásunk kiállítási kapacitása sajnos véges és egyébként is kell a befektethető tőke a további leckékre és alapanyagokra, így hát, ha valamelyik képet meg akarják vásárolni, akkor el adom. Persze azért vannak olyan képek, amelyek nem eladók, ezek a mi falunkat díszítik, vagy az Édesanyámét, nagyon sok képet neki ajálva festek meg. Itt mondok még köszönetet a gyerekeimnek, akik rendíthetetlenül hisznek bennem és bíztatnak, meg támogatnak mindenben.

Köszönet mindenkinek aki elolvassa ezt a bejegyzés.